„Az "Ördög-árok”, a víz és tán a földrengések borzasztó remekműve... vihartól felizgatott kőtenger. Az egész árok medréből háznyi nagyságú sziklák tornyosulnak - itt nem látsz talpalatnyi földet, minden lépted sziklára esik." írta Rómer Flóris 1860-ban.

A Bakony talán legszebb szurdoka a Dudar és Bakonyoszlop között található Ördög-árok. A víz pusztító, romboló hatása és több barlang beomlása hozta létre ezt a közel két kilométeres szurdokot. Az Ördög-árokban közel ötven kisebb-nagyobb barlangot találhatunk, melyek közül legnagyobb (és egyben a Bakonyban is a legnagyobb) az Ördöglik.

 A szurdok alját hatalmas, mohás szikladarabok borítják. Zegzugos, kanyargós, a felette összezáró lomboktól félhomályos a szoros, kár, hogy víz már csak hóolvadáskor, ill. nagy esők után surran a kövek között

 Az árok egy meghatározó pontja és a szurdok legszebb része egyértelműen az Ördög-gát. Itt egy magasból leszakadt hatalmas szikla szinte teljesen elzárja az árkot, csak egy keskeny nagyjából két méteres nyílást hagy az Ördög-kapun át, a "gát" mögé történő 4-5 méteres leereszkedéshez. A közlekedést egy vaslétra segíti, amin egy kis leleménnyel gond nélkül fel, és lemászhatunk.

Az Ördög-lik hossza összesen kb.150 méter, mélysége kb.10 méter. Többszintes, labirintusos jellegű járatrendszere folyosók és kisebb termek kombinációjából áll. Látványos és érdekes képződményei az oldásos eredetű gömbüstök. Falain nummulites maradványok metszeteit tanulmányozhatjuk. Agyagos kitöltéséből a bejárat közeli ásatások során bronz-, vas- és honfoglaláskori cserepek kerültek elő, valamint római érmék és középkori edénytöredékek.

Az árok minden szakasza tartogat érdekességet. A sziklákon való átjutás, a kisebb-nagyobb barlangok, fülkék, mélyedések felfedezése igazi élményt nyújt az ide látogatóknak. A szurdok teljes területe védett terület, a Magas-Bakony Tájvédelmi körzet része.

A Dudari erdőben a focipálya melletti úton haladva a Magas-hegy oldalában, a hegy karsztosodó mészkőiben több barlang is található. A Csapóné konyhája a Magas-hegy 5-ös számú barlangja, ami kb. 2-3 méter magasságban nyíló hatalmas szájú üreg.  Járata befelé fokozatosan alacsonyodik és keskenyedik, kb. 16 méter távolságban agyagos föld zárja el. A bejáratnál balra egy 6 méter hosszú, 2,5 méter magas és 3,6 méter széle mellékjárat kezdődik.  Három különböző szintben levő teremből és egy kanyargós, végső folyosóból áll. Teljes hossz kb. 20 méter. A környék lakói a barlangokat egykori betyártanyának tartják.

A dudari erdőtömb közepén található a Valler István kútja forrás.A források vízfolyások számát tekintve a Bakony nem mondható vízszegény hegységnek, de ha ezek víz hozamát nézzük, mégsem beszélhetünk felszíni vizek bőségéről. A csapadékfeleslegnek ugyanis csak kisebb része jut le a vízgyűjtő mélyvonalakra. A víz nagyobbik része utat talál a felszíni karsztmezők, valamint a vékony talajrétegek borította mészkő és dolomitsziklák repedéseiben. A karsztvízfelesleg felszínre tör ugyan a geológiai törésvonalak mentén fakadó karsztforrásokban, de napjainkban már csak erősen csökkenő mennyiségben.
Ezt a forrást, a múlt évszázad közepén újította fel Valler István helyi erdész. Vízhozama mára már elapadt, csak különösen csapadékos években tapasztalható vízfolyás.